Hőszivattyú

A hőszivattyú napjaink egyik innovatív fűtés - hűtés megoldása, ami számos előnnyel rendelkezik. 

A hőszivattyú előnye a hagyományos fűtési  megoldásokkal szemben, hogy a kényelmi szolgáltatáson túl nem csak pénztárcánkat kíméli, de a mára egyre nagyobb mértéket öltő energia felhasználás csökkentésében is segítséget nyújt megújuló energiaként környezetünk  megóvásában is szerepet játszanak.

A tervezés során azonban tisztában kell  lennünk, hogy mire is használható a hőszivattyú, milyen esetekben alkalmas és milyen típusú hőszivattyú vásárlásában érdemes gondolkodnunk építkezés vagy házfelújítás során.

A hőszivattyú leegyszerűsített működése az alábbiakban foglalható össze:  olyan fűtő/hűtő berendezés, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, tehát az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt. Ennek során a  természetben „ingyen” elérhető energiát hasznosítja fűtésre, vagy éppen a lakásban keletkező többlet hőt adja le.

A hőszivattyú többféle közegben lévő energiát is képes hasznosítani, ez lehet föld, talajvíz vagy levegő.

A fűtéshez szükséges melegvíz vagy meleg levegő előállítására alacsony környezeti hőmérséklet (akár    -28 °C) esetén is képes a hőszivattyú, így a magyarországi hőmérsékleti viszonyok között is használható.

Az alapján, hogy milyen környezetből nyerik ki és adják le a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiát

  • levegő-víz hőszivattyú, ahol levegőből nyerjük ki a hőt és vizet melegítünk vele,
  • víz-víz hőszivattyú, ahol talajvizet használjuk a meleg előállításához, illetve
  • talajszondás hőszivattyú, amelyiknél a geotermikus hőt (földhő) hasznosítjuk.

 

A felsoroltakon kívül léteznek még hőszivattyús üzemű klímaberendezések   is, amiket nevezhetünk levegő-levegő hőszivattyúnak is.

A FűtésTuning Webáruházban forgalmazott hőszivattyúk levegő-víz hőszivattyúk, melyek a működésük során a  külső levegőből elvont hőt hasznosítják fűtésre, illetve a külső levegőbe leadott hőt használják hűtésre.  Jelenlegi rendszerek között az eszközök felépítését és telepítését tekintve ez a legegyszerűbb, és ezért a legkedveltebb hőszivattyú típus.

Felépítésük alapján  állhatnak két egységből úgynevezett osztott hőszivattyúk,  mely egy béltéri  és egy kültéri, de állhatnak egy kültéren elhelyezett úgynevezett monoblokkos egységből. 

A telepítésük komolyabb előkészítő munkát nem igényel. Előnyük ezáltal a könnyű telepíthetőség is. Hátrányuknak szokták felróni, hogy szélsőséges időjárás esetén teljesítményük nem elégíti ki a rendszer követelményeket, ezért vagy nem használhatók, vagy fűtés rásegítést igényelnek. 

Teljesítményük egyik fő mérőszáma az un COP érték – jósági fok – egy energiahatékonyságot mutató arányszám. A leadott fűtőteljesítmény és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Fontos tudni, hogy a COP értéke az adott hőszivattyúra +7°C környezeti hőmérséklet és 35°C fokos előremenő fűtővíz esetén került meghatározásra (A7/W35). Sok esetben megadják ezt az értéket +2°C környezeti hőmérséklet és 35°C fokos előremenő fűtővíz esetén is, ez sokkal fontosabb a magyarországi éghajlati viszonyok esetében. Minél magasabb a COP értéke, annál jobb hatásfokú a hőszivattyú.

A levegő-víz hőszivattyúk COP értéke kisebb, mint például a talajszondás hőszivattyúé, a magyarországi hőmérsékleti viszonyokhoz mégis egy jó, általában optimális választás lehet, a legalacsonyabb befektetési költséggel megvalósítható és kiváló hatékonyságú rendszer.